Interpretatív kutatás

Az interpretatív megközelítések a cselekvők jelentésalkotási gyakorlatait helyezik a tudományos megismerés fókuszába. Kvalitatív kutatási módszerek alkalmazásával arra kérdeznek rá, hogy a cselekvők milyen jelentéseket tulajdonítanak hétköznapi viselkedésüknek, egy-egy magatartásnak, cselekvési formának. A megközelítés filozófiai gyökerei a fenomenológiában, illetve a hermeneutikában gyökereznek. A kulturális antropológia területén Clifford Geertz nevéhez kötődik az interpretatív kutatási szemlélet és módszertan megfogalmazása. Ennek lényege, hogy a társadalmi élet elsősorban a jelentésekről szóló folyamatos egyezkedés. Az interpretatív megközelítést gyakran a kritikai kutatással állítják szembe, azt hangsúlyozva, hogy míg az előbbi a társadalmi jelenségeket a cselekvők perspektívájából vizsgálja, és nem foglalkozik a cselekvések strukturális feltételeivel, az utóbbi a – a cselekvők számára gyakran láthatatlan –hatalmi mechanizmusok kihatásaiként értelmezi a cselekvést. A drámatermi, részvételi színházi helyzetekben és folyamatokban a cselekvések értelmezései, a hozzájuk kapcsolódó fantáziák sűrítve jelennek meg, ezért gazdag alapanyagul szolgálnak az interpretatív kutatások számára. Olyannyira, hogy a kulturális antropológián belül, performansz etnográfia néven, egy külön tudományterület foglalkozik velük.

További Bejegyzések