Részvételi kutatás

A részvételi kutatás (Participatory Research, PR) elkötelezett a tudomány demokratizálása mellett. A társadalmi elit tudástermelés feletti kizárólagos ellenőrzési jogának felszámolása érdekében a kutatási témában érintett marginális társadalmi csoportok tagjait igyekszik bevonni a kutatási folyamat egészébe — a kérdések kidolgozásától az adatok felvételén és elemzésén keresztül egészen az eredmények megosztásáig.

Az 1960-as és 70-es években a részvételi kutatások elsősorban a „fejlődő” világban (főként Afrikában, Ázsiában és Latin-Amerikában) a domináns kutatási hagyományok alternatívájaként, a közösségfejlesztés összefüggésrendszerében, jellemzően a népoktatási mozgalmakkal összefonódva jelentek meg. A korábbi kutatási gyakorlat – amely a semlegesség, az objektivitás és az empíria mítoszait hirdette – az egyetemen képzett kutatót ruházta fel tekintéllyel, és a szakértőt helyezte a tudás előállítójának pozíciójába. A részvételi kutatás ezzel szemben elismerte a tudás reprezentatív, reflektív és relacionális formáit, valamint a megismerés kísérletező, bemutató és gyakorlati módjait is. A participatív kutatás a résztvevők saját képességeire épít, annak érdekében, hogy saját tapasztalataik alapján saját tudást hozzanak létre. A folyamat során a „közös tudást” (popular knowledge) a csoport termeli ki, erősíti meg, elemzi, igazolja vagy kritizálja, lehetővé téve a problémák felismerését és kontextusba helyezését. E folyamat során az emberek, mint megismerő szubjektumok nem csak az életüket alakító szociokulturális valóság megértésére törekszenek, hanem e valóság megváltoztathatóságának képességét is megtanulják felismerni magukban. A csoportos munka nem izolált véleményeket tükröz, inkább a közös gondolkodás ugródeszkájaként működik. Az ily módon létrejött tudás társadalmilag érvényes, legitim, és az emberek közös tudáskészletének részévé válik, erőforrásokat adva ahhoz, hogy megoldják problémáikat. Salazar szerint a participatív kutatás több mint kutatási módszer; „olyan egyenlőségen alapuló életfilozófia, amely arra szolgál, hogy megtörjük az igazságtalan vagy kizsákmányoló hatalmi viszonyokat, és egy elfogadhatóbb társadalmi formát alakítsunk ki”. A részvételi kutatás az írott szó monopóliumát megtörve számos alternatív módszert használ — a fotón, a kreatív íráson, a rajzon, a rádión át egészen a részvételi színházig.

További Bejegyzések