SZÍVHANG

18 és 60 év közötti nők. Két Borsod megyei falu, Szomolya és Sály közmunkás brigádjainak tagjai. Feleségek, egyedülállók, elváltak, anyák, nagyanyák, sőt dédnagyanyák. Egymás közelebbi és távolabbi rokonai. Tizenöt roma nő, akik semmit nem kaptak ingyen az élettől. A helyi rossz minőségű iskolákból illetve azok speciális tagozatairól hamar kipotyogtak. Fiatalon felnőtté váltak, és azóta keményen megküzdenek a mindennapokkal, hogy felnevelhessék a gyerekeiket. Egyéni harcokat vívnak egy feudalisztikus és ellenséges világ náluk több hatalommal és erőforrással bíró képviselőivel, akiktől függenek, akiknek sokszor kiszolgáltatottak. Napról-napra be kell bizonyítaniuk a külvilágnak, sőt maguknak is, hogy érnek valamit, hogy annak ellenére, ahogy a közmunkán, a hivatalokban, az iskolában, a rendelőben, a kórházban bánnak velük értékes emberek ők is.

A sok nehézség, nélkülözés, megaláztatás elviselésére összetett megküzdési stratégiáik és különleges szimbolikus eszközeik vannak. A humor és az átkozódás rendkívül kidolgozott formái – ha a társadalmi struktúrán nem változtatnak is – kibírhatóvá teszik a hétköznapokat. Tizenöt asszony, akik 2016 augusztusától már nem csak egy kemény fizikai munkát végző közmunka brigád tagjai, hanem egy művészeti csoportot is alkotnak. Saját tapasztalataik alapján történeteket mondanak és játszanak el, amelyekből színházi előadás készül.

 
Digitális történetmesélés
 
Szociodráma
 
Verbatim színház

Blog